Nem csak látványos kiállítótér és családbarát program a mezőgazdaság és az állattenyésztés krémjét felvonultató rendezvény. A Farmer Expo a találkozásokról és a kapcsolatépítésről is szól.

Megkezdődött a mezőgazdaság és az állattenyésztés krémjét felvonultató legnagyobb debreceni esemény, a 34. Farmer Expo a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán. A csaknem kétszáz kiállítót felvonultató, háromnapos rendezvény ünnepélyes megnyitóját csütörtökön délelőtt tartották a helyszínen. Vaszkó László kiállításigazgató köszöntőjében kiemelte, 14. alkalommal van jelen Nagy István agrárminiszter a rendezvényen, ami szerinte olyan figyelmet tükröz a gazdatársadalom felé, amit értékelni kell. Szót ejtett arról is, az egyetem nemcsak a Farmer Expo területét adja, hanem valamennyi programban közreműködik.

Vaszkó László szerint a kiállítás azért is fontos, mert a térség agrárvállalkozói, a gazdák és a szakemberek egyszerre találkozhatnak és kapcsolatot építhetnek ki egymással. Mint fogalmazott, a kézfogásnál hatékonyabb marketingeszköz a mai napig nem létezik.

Ahogy egy szakkiállítás egy ágazat tükre, a Farmer Expo az agrárágazaté. Úgy gondolom, nap mint nap bele kell néznünk ebbe a tükörbe, hogy tudjuk, hogyan állunk és mi a teendőnk
 – zárta gondolatait az igazgató.

A kapcsolatépítésről is szól a Farmer Expo

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora elmondta, az egyetem az agrár diszciplínák tekintetében élen jár: van agrárkutató központja, mezőgazdasági kabinetje, ami már nemzetközi léptékű projekteket is visz. Rámutatott, Debrecen környékén található a hazai sertésállomány csaknem fele, a szarvasmarha-állomány több mint 60 százaléka, és a birkaállomány 80 százaléka.  Mint mondta, az ország mezőgazdasági motorja oktatási, tudományos és iparűzési szempontból a hajdúsági régió, melynek tudásbázisát a Debreceni Egyetem adja.

Szilvássy Zoltán rámutatott, az állattenyésztés, növénytermesztés és vízgazdálkodás egységét prioritásként kezeli az intézmény. Kiemelte a bakteriofágok témakörét, ami szerinte hatalmas jelentőségű dolog, hiszen az antibiotikumok leváltását takarja mind az emberi, mind az állatgyógyászatban. Beszélt arról is, hogy a mezőgazdasági történésekre – mint például az aszály vagy a Tisza-tó pusztulásának megakadályozása – célzottan képes az egyetem reagálni.

Szólláth Tibor köszöntőjében elmondta, az idei évben különösen sok kihívás érte a magyar gazdákat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hajdú-bihari elnöke példaként említette, hogy a klímaváltozás most már szemmel látható. Szerinte a gazdák kérésének megfelelően kiemelt feladat, hogy a térségünket körülvevő csatornákban legyen víz, és az Alföldet ne veszítsük el abban a formájában, ahogyan megismertük. Beszélt arról is, hogy a gazdatársadalomnak azonnali, óriási változáson kell keresztülmenni szakmailag, gondolkodásban és technológiailag egyaránt. Mint fogalmazott a korábbi gazdálkodási szokások a jövőben feltehetően nem fognak működni, így változásra van szükség. Hangsúlyozta azt is, a versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen a kormányzati szakpolitika, az egyetemi tudás, a gazdatársadalom és az érdekképviseletek szoros együttműködése.

A mezőgazdaság sokak számára csak üzlet, de mélyebbre tekintve a mezőgazdaság a magyar vidék megtartó ereje
 – mondta Szólláth Tibor.

Debrecen is kiemelten kezeli a víz kérdését

Papp László szerint szükség van arra, hogy egy minőségi kiállítás, vásár során egybegyűljenek azok a szakemberek, gazdák, döntéshozók, akik a gazdaság fontos szegletének, az agráriumnak a sorsáról rendelkeznek. A polgármester megemlítette, a felszíni vízgazdálkodás különösen nagy kihívás nemcsak a mezőgazdaság, hanem a városgazdálkodás számára is. Szerinte ezen a területen a gazdasági élet és a mezőgazdaság szereplőinek, a kormányzatnak és az önkormányzatoknak összehangolt stratégiára van szüksége. Kiemelte, Debrecen számára szintén kiemelt program a vízgazdálkodás.

Megemlítette, három éve sikerült lezárni a Civaqua-program első ütemét, amellyel a Tisza vize elérte Debrecent, míg a második ütemet 2026-ban tervezik elindítani. A források rendelkezésre állnak, jelenleg a tervezési munkálatok zajlanak. A fejlesztésnek köszönhetően Debrecen körül egy olyan vízgyűrű jön majd létre, amely a város körüli területek talajvíz szintjének befolyásolását eredményezi.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, valamint a Magyar Országgyűlés alelnöke szerint három csapás leselkedik az országra: a klímaváltozás, a háború és Brüsszel. Úgy véli, a mezőgazdasági kihívásokra a magas színvonalú szakmai tudás adott, azt mindössze át kell adni a gazdák számára. Az éghajlatváltozással kapcsolatban elmondta, közép- és hosszútávú stratégián dolgozik egy tárcaközi bizottság, az agrárkamara, a MAGOSZ, és létezik egy aszályvédelmi operatív törzs, amely az azonnali intézkedéseket hivatott megtenni. Rámutatott, a kérdésben heves viták zajlanak, ám a tét az Alföld sorsa. Szót ejtett arról is, hogy a magyar minta mentén az egész unióban gazdaközpontú szemléletre lenne szükség.

Az állattenyésztés és a mezőgazdaság is komoly kihívások előtt állt

Négyféle terepen küzdünk minden egyes nap: a valóságban, a virtuális világban, a hazai és nemzetközi szintéren
 – kezdte előadását Nagy István agrárminiszter. A nemzetközi vontakozással kapcsolatban elmondta, megszületett a megállapodás arról, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek előtt Magyarország továbbra is zárva tartja a határait. Ezzel 22 olyan terméket nem engedünk be hazánkba, amely a magyar gazdaságot megbillentené.

Kitért arra is, hogy az európai agrárium finanszírozásáról szóló költségvetési tervezetet Magyarország teljes mértékben elutasítja, hiszen az az uniós gazdáknak járó összegek nagy részét Ukrajnába csoportosítaná át. Beszélt az Európai Unió és a dél-amerikai országok között létrejövő szabadkereskedelmi egyezményről (Mercosur) is, amely szerinte újabb veszéllyel fenyeget, hiszen ellenőrizetlen termelési környezetből származó élelmiszerrel árasztaná el az uniót. Nagy István elmondta, keresik az együttműködést azokkal az országokkal, akikkel tömörülve megakadályozhatják az egyezmény létrejöttét.

Az agrárminiszter szerint óriási kihívást jelent, hogy a virtuális térben kontroll nélkül áramlik egyaránt a jó és a rossz szándékú, hamis információ. Mint mondta, ennek a kiigízatása hatalmas energiákat von el, ám nagyon fontos, hogy a mindennapi életünket befolyásoló igazságok jussanak el az emberekhez.

Járványok sokaságával nézett szembe az ország

Beszélt az idei év kihívásairól. Mint mondta, elsőként a kora tavaszi fagy hatásait kellett kezelni, amely legalább 80 százalékos kárt okozott a kajszibarack, a cseresznye vagy épp a meggy termelésben. Eközben végig ott volt a madárinfluenza, majd beütött a ragadós száj- és körömfájás, amelynek megfékezésére hatalmas erőfeszítést tettek. Bejelentette, eddig 5,2 milliárd forint kártérítést fizettek ki a bajba jutott telepek számára. Nagy István szerint óriási értéke van annak, hogy sikerült megmenteni a magyar állatállományt, egyúttal rámutatott, a mai napig nem ismert, hogy 50 év után hogyan jelent meg újra a vírus.

A miniszter elmondta, mindeközben a madárinfluenza olyan mértéket öltött, hogy félő volt, Brüsszel megtiltja a baromfi exportot Magyarország számára. A húsvéti időszakra pedig megjelent a kiskérődzők pestise, így az olasz bárányexport kellős közepén kellett az ágazat megmentését szolgáló intézkedéseket hozni. Közben beütött a lóherpesz, az ország keleti részében pedig a veszettség kitöréséről lehetett hallani, ami viszont komoly félelemmel töltötte el az állattartókat, az az afrikai sertéspestis megjelenése a déli vidékeken. Végül megjelent a szőlő sárgaság is, amelyről kiderült, hogy 14 borvidéken már elterjedt az amerikai szőlőkabóca jelenléte miatt.

Nagy István szerint példa nélküli, hogy csak az idei évben járványszinten ennyi problémát kellett kezelni, amikor az időjárás előrejelzések Európa történelmének legforróbb nyaráról szóltak. Mint mondta, a kormány emiatt már májusban létrehozta az Aszályvédelmi Operatív Törzset, átcsoportosított 4,7 milliárd forintot, hogy a csatornák zsilipeit, ereszeit felújítsák, kitisztítsák annak érdekében, hogy a lehető legtöbb vizet lehessen betárazni. Elmondta, mára 990 ezer köbméternyi víz áll rendelkezésre arra, hogy mérsékelje az aszálykárokat. Arról is döntöttek, hogy 10 milliárd forint értékben átvállalják a gazdáktól a vízdíjat.

A miniszter beszélt a bejelentett aszálykárok mértékéről is. Felelevenítette, 2015-ben több mint 43 ezer hektárt sújtott a szárazság, amely csaknem kétezer gazdát érintett. Ez a későbbi években ingadozott, azonban 2022-ben közel 580 ezer hektárt károsított meg az aszály, 22 ezer gazdát érintve. Rávilágított, a 2025-ös, legforróbb évben kisebb területet jelentettek veszélyezettként, köszönhetően az intézkedéseknek. Mint mondta, ez 1300 sikeres pályázaton keresztül 178 milliárd forintnyi forrás következtében tudott megújulni a teljes öntözési infrastruktúra. Megjegyezte, a pályázati keret továbbra is elérhető kistermelőknek, nagytermelőknek és vízgazdálkodási társulásoknak egyaránt.