A kiállítások mellett szakmai fórumok is várják az érdeklődőket a nagyszabású rendezvényen. A Farmer Expo egyik elemeként a Debreceni Egyetem egy egyedi technológiát is bemutat a gazdák számára.
Az oDEon Színházban megtartott, csütörtök délelőtti ünnepélyes megnyitóval hivatalosan is kezdetét vette
a 33. Farmer Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás. A Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusán lévő rendezvényen ötezer négyzetméteren mintegy kétszáz kiállító mutatkozik be három napon keresztül. – Ebben az időszakban sok kihívás előtt állt a magyar mezőgazdaság, a kiszámíthatatlan időjárási körülmények, a pandémia, a háborúk mind összezilálták az eddig felépített rendszert. A Farmer Expónak az a dolga, hogy tükrözze ezeket a változásokat, és választ találjon arra, hogy az aktuális helyzetből milyen kiutak lehetségesek – vázolta fel köszöntőjében
Vaszkó László. A kiállítás igazgatója hozzátette, a Debreceni Egyetemmel közösen egy új struktúrára szervezték a rendezvényt, emellett a különböző előadások segítik a gazdálkodókat a hatékonyabb termelésben, illetve megismerkedhetnek a pályázati lehetőségekkel. Kiemelte a növénytermesztési fórumokat is, amelyen különböző technológiákkal és eljárásokkal választ próbálnak találni az aszályra.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora kifejtette, az egyetem
az idei Farmer Expón egy olyan unikális technológiát mutat be, amire minden állattenyésztőnek szüksége van. Mint mondta, a telephely specifikus patogén mentesítésre jelenleg nagyon nehézkes eszközökkel képes a mezőgazdaság és az orvostudomány, a Debreceni Egyetem azonban a birtokában van a technológiának.
A rektor szerint a világ lehetőség, pénz és technológia szempontjából jóval nagyobb, mint az Európai Unió, ezért át kell gondolni az agráriumra vonatkozó geopolitikai lehetőségeket. Mint mondta, az oktatáson, a tudományon és a technológián keresztül egy szakmai összeköttetést kell létrehozni az országok között, a lehető leginkább megőrizve a magyar mezőgazdaság szuverenitását.
Változtatni kell a berögződéseken
Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Hajdú-Bihar vármegyei elnöke úgy véli, a gazdatársadalom feszültségként éli meg az elmúlt évek eseménysorozatát. Beszélt arról is, hogy a mezőgazdasági szakképzésbe a lehető legtehetségesebb fiatalok kell becsatornázni.
„Ha nem változtatunk a fenntarthatósági logikával, fel kell adnunk az általunk megszokott mezőgazdasági struktúrát. Százötven éve folyamatosan kiszárad a Kárpát-medence, látni kell, hogy átbillent a mérleg. A vizet meg kell tartanunk, és erre komoly forrásokat kell fordítani”
– világította meg az elnök. Hangsúlyozta, az elmúlt két aszályos évben majdnem
kétezer milliárd forintos veszteség érte az ágazatot, ezért az elmúlt évtized bevésődött paradigmáit el kell hagyni.
Szólláth Tibor szerint szintén probléma, hogy az adminisztrációs terhek elfeledtetik a gazdálkodás örömét. Ezért úgy gondolja, egyfajta közigazgatási akadálymentesítést kellene eszközölni a mezőgazdaságban, máskülönben tömegével hagyhatnak fel a gazdák a tevékenységükkel. Úgy véli, a nehézségek még idejében kezelhetőek, ehhez azonban összefogásra van szükség.
Debrecenben dobog a magyar agrárium szíve
Papp László szerint a Farmer Expo több mint három évtizede lehetőséget biztosít a szektor valamennyi szereplőjének az előremutató, innovatív gondolatok megvitatására, valamint a rendezvény bizonyítéka annak, hogy
Debrecen az mezőgazdaságról és az agráriumról való gondolkodás egyik helyszíne. A polgármester úgy véli, az elmúlt években láthatóvá vált, hogy komoly kihívások érik a mezőgazdaságot, ami nemcsak a nemzet gazdaságára, hanem a mindennapi életünkre is hatással van. Mint mondta, stratégiailag fontos területről van szó, amelynek jövőjébe bele kell szólnia egy olyan jelentőségű városnak, mint Debrecen.
„Büszkén mondhatjuk, hogy a gazdaságfejlesztési folyamatokon túl a magyar vidék, az agrárium szíve ebben a térségben dobog”
– mondta a polgármester. Papp László rámutatott,
a vármegyében működő agráripari vállalkozások több mint 106 ezer embernek adnak munkát, a szektor árbevétele pedig meghaladja az ötezer milliárd forintot, melynek 70 százaléka Debrecenhez kötődik.
A polgármester hangsúlyozta, komoly felelősségünk van gyermekeink jövője iránt, melyet úgy tudunk élhetővé tenni, ha fontos szerepet juttatunk benne a mezőgazdaságnak. Mint fogalmazott, az agrárium nemcsak a múlt egy darabja, hanem a mindennapjainkon túl a holnap fontos láncszeme, hiszen megélhetést biztosít számos családnak, és egészséges élelmiszerrel lát el milliókat, így az ipar mellett a gazdaság másik fontos pillére.
A kihívások ellenére stabil a gabonatermés
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, egyben a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségnek elnöke szerint a magyar agrárképzés és -kutatás, a szakértők és a gazdálkodók olyan színvonalon állnak, hogy bármit képesek megvalósítani, ami a nemzetközi versenyképességhez szükséges. Emlékeztetett arra, milyen kihívásokat okozott a gazdáknak a Green Deal, az európai zöld megállapodás, majd a természet-helyreállítási törvény elfogadása, miközben folyamatosan kiszárad a Kárpát-medence.
Jakab István bizonyos abban, hogy sikerül megtalálni a technológiai megoldást és azokat a növényfajokat, amelyekkel versenyben tud maradni a magyar mezőgazdaság. Mindezt úgy, hogy olyan élelmiszer-alapanyagot állítson elő, ami valóban igazodik az élethelyzetünkhöz.
„Az őszi búza idei, több mint 864 ezer hektáros területén az országos termésátlag elérte az 5,8 tonnát, meghaladva az elmúlt öt év értékét. Ebben az évben csaknem 5 millió tonna búza termett, ami bőven fedezi a hárommillió tonnányi éves hazai felhasználást”
– mutatta be
Farkas Sándor miniszterhelyettes. Az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára kifejtette, a nyári aratású növényeknél a saját szükségleteken felül több millió tonnás exportáru-alap is képződött. A jelenlegi hazai búzaárakkal kapcsolatban megjegyezte, amikor napjainkban a kenyér áráról szólnak a politikai viták, érdemes tudni, hogy
egy kiló kenyérben ma összesen száz forint értékű búza testesül meg, a költség többi része nem köthető az agráriumhoz.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a hazai gabonapiacon zavarokat okozó tényezők hatása az elmúlt hónapokban csökkent. Mint mondta, az ukrán export részbeni visszarendeződése egyre kevésbé irányul a Magyarország által megcélzott piacok felé. Az ármozgás követni tudta a nemzetközi mozgásokat, ami normál piaci viszonyokra utal.
Leszögezte, hazánkba továbbra sem érkezhet közvetlenül ukrán áru semmilyen irányból.
Farkas Sándor arra is kitért, az időjárás a gabonatermelésnél még inkább érzékenyen érinti a kertészetet. Kifejtette, a gyümölcstermesztésben a virágzás idén nagyon korán kezdődött, ami a tavaszi fagyok hullámaival együtt több régióban károkat okozott. A fagyok mellett pedig a júniusi és júliusi jégesők okoztak újabb veszteségeket, az esős tavaszi időszakban pedig a beporzásnál jelentkeztek gondok.
A Farmer Expo díjai
A megnyitón a NAK, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, a MAGOSZ, a Hajdú-Bihar Vármegyei Gazdakörök Szövetsége, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara. Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezete egyenként díjat adott át az innovatív értéket képviselő cégeknek.
A Farmer Expo Termék Nagydíjat a Patento Termékfejlesztő Kft. érdemelte ki az energiatakarékos gabonaszállító berendezéseiért, a díjat Papp László adta át a cégképviselőjének.