Az öntözővíz ingyenessé tételével és a víz megtartására alkalmas beruházásokkal vennék fel a harcot a mezőgazdaságot sújtó aszály ellen. Emellett az intézkedések kiterjesztésére készülnek a nemzeti parkok és az erdőségek területén is, így az ökológiai vízpótlást is ingyenesen biztosítaná az Agrárminisztérium.

Száraz nyarak, okos döntések címmel tartottak tematikus konferenciát csütörtökön délután a Farmer Expo területén, a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusának Magház épületében. A rendezvényen Hubai Imre Mit tehet a szakpolitika a hazai öntözésfejlesztésért címmel tartott előadást. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára beszámolt az Aszályvédelmi Operatív Törzs működésének eddigi eredményeiről. Kiemelte, ez a témakör minden magyar embert érint, aki szeretné az élelmiszert méltányos áron megvásárolni, vagy azokat a gazdákat, akik szeretnének a klímaváltozással szemben ellenállóak lenni, és stabilizálni a jövedelmét.

Mint mondta, az ország élelmezési biztonsága és vízszuverenitása érdekében a kormány számos intézkedést hozott, többek közt a térítésmentes öntözővíz bevezetését. Emlékeztetett rá, az öntözővíz februártól ingyenessé vált, így március 1-jétől a gazdálkodóknak nem kell vízkészleti járulékot fizetni legfeljebb 400 ezer köbméter vízfelhasználásig.

Megemlítette, jelen állás szerint az Európai Unió az agrártámogatások átcsoportosítása során megvonná a forrásokat a magyar gazdáktól is, egyúttal a víz árának megfizetésére is kötelezné őket, ráadásul a külföldi versenytársak árujával árasztaná el a hazai piacot. Éppen ezért a magyar agrárpolitika célja, hogy a magyar gazdák versenyképességét és stabilitását növelje.

Ehhez járul hozzá az öntözésfejlesztési pályázatok sokasága, az a több mint 178 milliárd forint, ami eddig rendelkezésére állt az ágazatnak, és amiből komoly infrastrukturális beruházások, eszközbeszerzések történtek. Ennek köszönhetően a magyar mezőgazdaság kellően gépesítetté vált
 – mondta. Rámutatott, az aszály következtében azonban nagyjából másfélszer annyi víz párolog el Magyarország talajából, mint amennyi oda megérkezik.

A vízmegtartást ösztönözné az Agrárminisztérium

Mint mondta, az országban léteznek olyan területek, ahonnan 400 milliméter csapadék-egyenösszeg hiányzik. Országosan 81 ezer négyzetkilométeren legalább két métert süllyedt a talajvíz szintje, a termőréteg pedig szintén két méteren ki van száradva. Hozzátette, ilyen körülmények között kell a gazdálkodóknak vetésszerkezetet tervezni.

Magyarországon az öntözésigazgatási szerv az Agrárminisztérium, amely a mezőgazdasági célú felszín alatti vizek kivételét engedélyezi, és az Energiaügyi Minisztériummal közösen oda vezetik a vizet, ahová a gazdák igénylik. Az öntözéses gazdálkodás hatékonysága az elmúlt évtizedekben jelentősen javult a pályázati és a technikai lehetőségeknek köszönhetően
 – mondta. Hozzáfűzte, az Agrárminisztérium ismeri el azokat a fenntartható vízgazdálkodási közösségeket, amelyek a víztársulatok helyébe lépve megvalósítják azokat az öntözési beruházásokat. Emellett tehermentesíti a gazdákat többek közt a talajvédelmi tanulmányok kidolgozásától. Mint mondta, a vízmegtartó beruházásokat, azok feltöltését szeretnék ösztönözni a jövőben azon gazdák számára, akik erre a konstrukcióra nyitottak. Előre láthatólag idén decemberben jelenik meg az erre irányuló felhívás.

Az államtitkár beszámolt arról is, az intézkedéseknek köszönhetően idáig 989 millió köbméternyi vizet sikerült megtartani annak tájba juttatásával. Ez medrekbe, tárazókba és duzzasztókba került, és ennek köszönhetően az öntözhető területek hatásterülete 110 ezer hektárral nőtt idén, megközelítve a 350 ezer hektárt.

Hubai Imre kitért arra is, hogy 2025-től a nem mezőgazdasági célra használt földterületek vízpótlása is támogathatóvá vált, így az ökológiai területek, a nemzeti parkok, erdősült területek, a holtágak, árterek vízzel való feltöltése és rendbetétele is rendelkezésre áll.

Érkeznek az újabb pályázati lehetőségek

Kiemelte, hamarosan újabb öntözésfejlesztési pályázatok nyílnak meg. Szeptember 2-ától a kis léptékű beruházások támogatása is elérhetővé válik 16 és fél milliárd forintos keretösszeggel, legfeljebb 200 millió forintos pályázati összeggel. Szeptember 4-én pedig megnyílik a fenntartható vízgazdálkodási közösségek számára egy kétmilliárd forintnyi keret, melyben legfeljebb 75 millió forintnyi támogatás mellett vízjogi létesítési engedélyekre és üzemeltetésre is pályázhatnak a közösségek. Szeptember 30-ával egy 49,3 milliárd forintos fejlesztési keret is elérhető lesz, ez a mezőgazdasági üzemeken belüli komplex öntözésfejlesztési és vízfelhasználási beruházásokra irányul.

– Az öntözővíz biztosítása Magyarországon kiemelt vízgazdálkodási feladat, portfóliónk közel felét ez teszi ki. Az aszályok gyakoriságával az elmúlt öt évben ez a feladat megnövekedett, ezért a kormány célul tűzte ki az öntözőterületek nagyságának növelését, valamint az aszálykár elhárítását. – mondta az előadásokat követő sajtótájékoztatón Láng István. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője beszélt arról is, helyreállt az a finanszírozási környezet, amely a Covid és az orosz-ukrán háború miatt elakadt, így 2025-ben tízmilliárd forint áll rendelkezésére fejlesztések létrehozására. A tárcaközi bizottság már előre meghatározta a következő ciklus fejlesztéseit is, melyeket a tapasztalatok alapján folyamatosan bővítenek majd. Megemlítette, létrehoztak egy aszály monitoring rendszert, ami alapján megállapíthatóvá vált a szárazság vízgazdálkodási mértéke, erre alapozva pedig aszálykár állapotot hirdethetnek ki az árvíz- vagy a belvízvédelemhez hasonlóan. Mint mondta, ennek köszönhetően rendkívüli vízpótlásokat végezhet el az operatív törzs, azonnali beavatkozással.

Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Hajdú-Bihar vármegyei elnöke elmondta, helyi szinten a legnagyobb kihívás a Keleti-főcsatorna rehabilitációja. Szerinte a térség számára ez fontos feladat, és van remény a megvalósulására. Mint mondta, a gazdáknak nem feltétlen van arról ismerete, kinek az üzemeltetésében van egy csatorna, egy dolgot kérnek, hogy érdekvédelmi szervezetként a NAK tolmácsolja: hogy minél több vizet lássanak benne.

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, és ez a jövő szempontjából üzenet értékű, hogy a tiszalöki duzzasztás révén nagy mennyiségű gravitációs víz áll rendelkezésre
 – mondta. Hozzáfűzte, nyilvánvalóan a vízügyi ágazatnak komoly forrásokra is szüksége van, de arra is szükség van, hogy a szakma és a gazdatársadalom egymásra találjon. Mint mondta, a gazdálkodókat fel kell arra készíteni, hogy alapvetően a szakmai kérdések rendszerszintű gondolkodást igényelnek. Példaként felhozta, hogy azzal mindenki egyetért, hogy minél több vizet tartsunk vissza a környezetben, de a saját földjén azonban senki nem szeretne belvízfoltot.
 
Megemlítette, a törvényi szabályozás a korábbi gyakorlattal ellentétben ma már nem bünteti, hanem támogatja a termőterületen megjelenő vizet. Beszélt arról is, hogy a víz visszatartása nemcsak az öntözés, hanem az ökológiai vízpótlás miatt is lényeges.

Forrás: https://www.haon.hu/helyi-kozelet/2025/08/agrarminiszterium-aszaly-farmer-expo-konferencia