Augusztus 29-31. között a Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusa ad otthont a 33. Farmer Expó Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállításnak és a 19. Hortico Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Szakkiállításnak. Magyarország egyik legjelentősebb agrár-seregszemléje idén új időpontban és új struktúrával jelentkezik, vezérgondolata pedig ezúttal a tudástranszfer.

Tükröt tartani…

A csütörtöki ünnepélyes megnyitón Vaszkó László vásárigazgató arról beszélt, hogy minden kiállítás egyfajta tükre az adott gazdasági ágazatnak, és nincs ez másként a Farmer-Expóval sem. “Miközben próbáljuk letükrözni ezt a folyamatosan változó világot, igyekszünk választ találni arra, hogy az éppen aktuális problémákból milyen kiutak lehetségesek; ha egyáltalán lehetségesek. E törekvésünk jegyében a három nap alatt száz előadással várjuk az érdeklődőket” – mondta.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy az egyetemük most először van úgy jelen a Farmer-Expón, hogy az ágazat számára olyan unikális technológiát kínál, amire minden állattenyésztőnek szüksége van, mástól viszont nem kaphatják meg.

Nem elég beszélni róla

Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei elnöke úgy vélte, hogy a gazdatársadalmat joggal feszíti az elmúlt két-három év eseménysorozata, az évszázad aszályától, a háborús konfliktuson át a Covid-ig, ráadásul az idei is egy meglehetősen nehéz évnek ígérkezik. – Tarthatatlan gyakorlat az, hogy az agrár-szakképzésbe maradékelven kerülnek be a gyerekek! E tekintetben az elmúlt 20 évet elveszítettük, de talán még nincs minden veszve. Gyakorlatilag feladjuk a Kárpát-medencében az általunk megszokott mezőgazdasági struktúrát, ha nem változtatunk a fenntarthatóság terén. Meg kell tartanunk a vizet a Kárpát-medencében, pusztán beszélni róla nem elég! Csak az elmúlt két aszályos évben a szárazság közel 2000 milliárd forint kárt okozott Magyarországon, ennyi pénzből meg lehetett volna oldani az évszázados problémát – vélte az elnök, aki szerint csak támogatásokból az agráriumban sem lehet tartósan megélni, ahhoz versenyképesség, hatékonyság és minőség kell. Ezen a téren pedig akad dolgunk bőven…

Stratégiai ágazat

Papp László, Debrecen polgármestere úgy fogalmazott, hogy stratégiai súlyú ágazatról van szó, melynek fejlesztési irányaiba feltétlenül bele kell szólnia egy akkora városnak, mint Debrecen. – Hajdú-Biharban több mint 106 ezer embernek ad munkát az agrárium, a szektor árbevétele meghaladja az ötezer milliárd forintot, és mindezen teljesítmény hetven százaléka kötődik valamilyen formában a cívisvároshoz. “Debrecen fejlődési pályáján az agráriumnak továbbra is kiemelkedő szerep jut. Még tovább kell növelni a mezőgazdaság súlyát, hogy komplexitását kiszélesítve ne pusztán lépést tartson a korral, hanem ez legyen az a szektor, amelyik bizonyos mértékben képes diktálni a fejlődés tempóját” – tekintett a jövőbe a városvezető.

Jakab István, a Magosz elnöke és a Magyar Országgyűlés alelnöke azt hangsúlyozta, hogy hatalmas kihívások előtt áll a magyar agrárium, de azt mindenképpen el kell kerülni, hogy ez a fontos ágazat agrárskanzenné váljon! “Arra van szükség, hogy az erőforrásainkat tudjuk okosan felmérni, hozzuk meg a szükséges döntéseket és ezek mentén valósítsuk is meg a jövőbe mutató terveinket” – mondta, hozzátéve, hogy a jövő felépítéséhez szükséges szürkeállomány idehaza rendelkezésre áll. 

A pénz nem akadály…

Farkas Sándor, az agrártárca miniszterhelyettese a 33. Farmer Expó megnyitón azt mondta, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) 2027-ig tartó időszakában a magyar agrárium fejlesztésére szánt források – a kiemelkedő arányú nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt – minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára. – Ez is bizonyság arra, hogy a kormány minden helyzetben a gazdák mellett áll. A parlamenti államtitkár hozzátette: a teljes forráskeretből csaknem 2 ezer 900 milliárd forint a vidékfejlesztés céljait szolgálja, a legfontosabb fejlesztési prioritás pedig az erőforrás-hatékony, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaság és élelmiszeripar megerősítése.