Debrecen – A fiatal lány olyan feltűnő jelenség volt a tenyészjuhokat bemutató pavilonban, hogy eszünkbe nem jutott volna riportalanyként egy hatvanas éveiben járó férfiembert mikrofonvégre kapni. Csenge elárulta, hogy Erdélyből érkeztek, a nagypapáját kísérte el; vagy talán az őt…
„A szüleimet korán elvesztettem, papikámék neveltek. Mindent tőlük kaptam, amim csak van. A szeretetet, meg a jószágok iránti különös vonzalmat. El is határoztam, hogy ha elhagyom az iskolát, akkor átveszem papitól a családi farm irányítását, és juhokkal foglalkozom.”
Mindezt olyan magától értetődő természetességgel mondta, ami egy 16 éves szájából legalábbis szokatlan. Miként az sem éppen szokványos, hogy egy tinilány az apró erdélyi falucskából egyenesen a debreceni Farmer-Expóig zarándokol, kielégítendő a kíváncsiságát, no meg persze a tudásvágyát…
Az idén már 26. alkalommal megrendezett agrárseregszemle házigazdái minden évben kíváncsiak arra, hogy (legyen az kiállító vagy látogató) kinek, miért fontos az expón a személyes jelenlét. Vannak ugye a Csengék, akik bár látják maguk előtt a boldogulás útját, az első bizonytalan lépések megtételéhez nem röstellik a nyakukba venni a fél világot. Mások konkrét üzletet remélnek, megint mások egyelőre a hazai és a nemzetközi kapcsolatrendszerük építgetésével is megelégszenek; a lényeg, hogy megfogalmazzák, és lehetőség szerint elérjék a céljukat.
Mi szem-szájnak…
A hetvenes éveiben járó Gábor élénk vitába keveredett két középkorú férfival az egyik gépforgalmazó standján; azon ment a harsány polémia, hogy vajon hány hektárnyi szántóterület lenne képes eltartani egy ilyen csodamasinát. De sehogyan se tudtak egymással zöld ágra vergődni, akkora szakadék tátongott az elképzeléseik között. Aztán persze kiderült az ok is: míg az apa szigorúan a családi birtok jelenlegi méretével kalkulált (talán nem mert elég nagyot álmodni), a két fia már azokat a területeket is úgymond „hozzácsapta” fejben álmaik portájához, amiket még csak ezután szeretnének árveréseken vagy a szabadpiacon megszerezni. A Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusa idén majdnem 300 kiállítónak biztosít helyet a bemutatkozásra tizenhétezer négyzetméteren. Az áruk és a szolgáltatások széles választéka mellett ebben az évben is rendeznek nívós tenyészszemléket ugyanúgy, mint tudományos tanácskozásokat neves hazai és külföldi előadók részvételével. Ezúttal sem maradhat el a magyarok kenyere program, bemutatkoznak a megyei értéktárban fellelhető élelmiszeripari termékek, és persze a gasztronómia szerelmesei is hódolhatnak a kulináris élvezeteknek augusztus 17–20. között a Farmer-Expón.
Sziklából vizet
Találkoztunk olyannal is, akit Nyírbéltekről a végső elkeseredése hozott a félszáz kilométerre lévő szakvásárba. Tamásnak most éppen abból lett elege, hogy idén is hiába kínlódott a sívó homokon, hogy elfogadható minőségű kalászos gabonát állítson elő, a próbálkozása hasonló eredményt hozott, mint ha sziklából akart volna vizet fakasztani. „Akkorát buktam, hogy a fal adja a másikat; az asszony lassan már szóba se áll velem, a gyerekeim szemében egy balek vagyok, pedig én csak tisztes megélhetést akarok. Éppen idefelé jövet hallottam a rádióban, hogy a tavaszi árpa végleg eltűnhet Magyarországról az átalakuló klimatikus viszonyok miatt. Számomra az adja majd meg a Farmer-Expó értékét, hogy találok-e itt valakit, aki nemcsak »osztja az észt«, hanem a hogyan tovább?-ban is segíteni tudna nekem” – így a nekikeseredett férfi.
A siker ígérete fogadja
A szervezők azt ígérik, hogy aki az expó négy napja alatt belép a Böszörményi úti campus területére, az érezni fogja a kiállítás letisztult, ugyanakkor hagyományokra épülő formavilágát, az otthonos atmoszférában pedig szakmai és szórakoztató programok egész kavalkádja várja a betérőt. A résztvevőknek azonban a kiállítás nemcsak esztétikai élményt ad, hanem komoly üzleti sikereket is eredményezhet. Ez pedig a mai, gyorsan változó világunkban az agrárium szereplői számára sem mellékes szempont.
Forrás: haon.hu
A következő FARMER-EXPO-ig hátralevő idő:
