A száj- és körömfájás miatt rendkívüli helyzetbe került a magyar állattenyésztés. Az augusztus végi debreceni Farmer-Expo lesz az egyetlen hazai rendezvény idén, ahol tenyészállatokat mutatnak majd be élőben. Elhoztuk a részleteket!

A száj- és körömfájás miatt betiltott programok után az idei Farmer-Expo lesz az egyetlen olyan rendezvény Magyarországon, ahol élő tenyészállatokat mutatnak majd be. A 34. Farmer-Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítást augusztus 28. és 30. között rendezik meg a Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusán. Június 25-én erről tartottak sajtótájékoztatót a Beer and Wurst étteremben.

A koronavírus-járvány után újabb kihívással szembesült a magyar mezőgazdaság 2025-ben: a száj- és körömfájás járvány alapjaiban rengette meg az állattenyésztési ágazatot. Míg a Covid idején is sikeresen megrendezték a kiállítást, most még nagyobb felelősséget éreznek a szervezők, hogy megtegyék ugyanezt.
Jelentős hátrányból indulnak indén a Farmer Expo szervezői

„Ez valóban egy rendkívüli helyzet, egy rendkívüli sajtótájékoztató, de tényleg úgy éreztük, hogy erre most szükség van”
 – kezdte Vaszkó László, a Farmer Expo főszervezője és az Agri-Corn Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A járvány hatására először mindenki bezárkózott, nem engedte sehova az állatait, nem engedett a telepre be senkit.
A következő lépésben azonban újraéledt az igény, hogy megmutassák: van, létezik az ágazat, és vissza kell építeni a bizalmat a termékek iránt. A KSH adatai szerint ugyanis jelentősen csökkent a tejtermékek fogyasztása Magyarországon ebben az időszakban.

„Mi úgy gondoljuk, hogy a magyar mezőgazdaság, ezen belül az állattenyésztés is egy stratégiai ágazat, ami nem csak azt jelenti, hogy megfelelően ellenőrzött, megfelelő minőségű, jó élelmiszert ad az országnak, hanem gyakorlatilag ez adja a vidék megtartó képességének a gerincét is”
 – hangsúlyozta Vaszkó László.

Farmer-Expo: több mint kiállítás

A rendezvény sosem csupán egy négynapos árubemutató volt. Szakmai tanácskozások, konferenciák és különféle események tarkítják a programot az állatbemutatókon túl. Az idei kiállításon különös figyelmet fordítanak a száj- és körömfájás tanulságaira, foglalkozni fognak azzal, hogyan törhetett ki a járvány, történtek-e emberi mulasztások, és milyen megelőzési módszerek lehetségesek.

Az egyetem évek óta nem csak helyszínt ad, hanem szakmai programokban is szervező partner.

„Az állattenyésztési bemutató nem létezne az Állattenyésztési Tanszék aktív közreműködése nélkül”
 – emelte ki Vaszkó László. Különösen izgalmas téma lesz, hogy az agrár felsőoktatási intézményekben egyre több nő tanul, ezért egy konferencia azt vizsgálja majd, milyen lehetőségeik vannak a hölgyeknek az állattenyésztésben.
 
A növénytermesztők számára aszálykonferenciát szerveznek, ahol összegyűjtik azt a tudást, ami kiváló lehetőségeket kínálhat a gazdáknak. Ebben legfőbb partnerük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, akikkel évek óta együtt dolgoznak ezeken a rendezvényeken.

Lemaradt a juhágazat

Jávor András, professor emeritus a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán, a juhágazat helyzetéről beszélt részletesen. Míg a magyar állattenyésztés több ágazata – a tejelő szarvasmarha, a sertés, a baromfi – világszínvonalú telepekkel büszkélkedhet, a juhágazat teljességgel kimaradt az innovációból.

„Nagyon alacsony produkcióval, innovációs eszközök nélkül, nagy élőmunkaerő-felhasználással, tehát rettenetesen rosszul működő ágazat ma jelen pillanatban”

 – fogalmazott Jávor András. Példaként említette, hogy míg a szarvasmarha-tenyésztésben valamikor 3000 liter tej volt az átlag, most jóval 10 ezer liter felett vannak, a sertéseknél 16 malacról 40-re nőtt a szaporulat, addig a juhágazatban megállt az idő.

Összehasonlításképpen Ausztriát említette, ahol 100 ezer anyajuhról 300 ezerre, 30 ezer kecskéről 100 ezerre növelték az állományt rövid idő alatt. Magyarországon ezzel szemben az EU-csatlakozáskor még 1,3 millió anyajuh volt, ami mára 700 ezerre csökkent.

„Van tennivalónk, és mi ezt a konferenciát ezért rendezzük meg, és hiszem azt, hogy el tudunk indulni”
 – mondta a professzor. A miniszter is megszólal majd a juhágazat ügyében, ami igazi zászlóbontás lesz a szakma számára.

Nagy népszerűségnek örvend a debreceni Farmer Expo

A szervezők hangsúlyozták, hogy kényelmesebb lett volna lemondani a rendezvényről, de a Covid idején bevállalt felelősséget most is vállalniuk kell. A gazdatársadalom már rámozdult a lehetőségre: egyetlen levél hatására 22 boksz került lefoglalásra a szarvasmarha-bemutatóra, és még el sem kezdődött igazán a szervezés.

A kereskedelmi és iparkamara tavaly kapcsolódott be erőteljesen a kiállítás életébe, támogatva az élelmiszeripari kis- és középvállalkozásokat.

„Látunk már olyan céget, aki életében először a Farmer-Expón közösségi standon mutatkozott be, ma már áruházi beszállító”
 – emelte ki Vaszkó László.

A részletes program augusztus közepére kristályosodik ki, amikor újabb sajtótájékoztatón mutatják be a konkrétumokat.