Ismertető letöltése:

Az AgroVIR a farm digitális másolata. A termelési költségekről naprakész információt szolgáltat a termelési év bármely időszakában a növénytermesztés és állattenyésztés ágazatokban egyaránt. A vezető folyamatosan nyomon követheti gazdálkodásának apró részleteit. Akár az apróságnak tűnő adatokból összerakva az információkat a nagy egészig, vagy fordítva, egy átfogó, jellemző számból leásva a termelés legapróbb mozzanatáig, így igazolva vagy megkérdőjelezve az egyes döntéseket.
 

A gépi látás alapú megoldások egyre nagyobb jelentőséget kapnak a modern mezőgazdaságban. A kamerák és érzékelők segítségével a gazdák valós idejű betekintést nyerhetnek a sertéseik egészségi állapotába, viselkedésébe és gyarapodásába. Például a súlyváltozások, az étvágy és az aktivitási szint monitorozása révén gyorsan felismerhetővé válnak a betegségek vagy a stressz jelei. Ez a tudás segíthet a korai betegségfelismerésben, a takarmányozás optimalizálásában, a növekedési folyamatok nyomon követésében. A gépi látás alapú megoldásoknak köszönhetően a gazdák hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tehetik a termelést, javítva a sertések egészségét és jólétét, miközben a termelékenységet és a nyereségességet is növelik. A technológia alkalmazása csökkenti az emberi munkaerő igényét és az ezzel járó költségeket, miközben fokozza az üzemi hatékonyságot. Az általunk fejlesztett termékek a gépi tanulás segítségével elemzik az információkat és egy döntéstámogató rendszert is biztosítanak a felhasználóink számára. Összességében a gépi látás alapú megoldások a sertéstartásban elősegítik a fenntartható és hatékony állattenyésztést, valamint az állatok életminőségének javítását.

Az állattenyésztési ágazatot is lassan behálózza a digitalizáció (lassan utolérve a növénytermesztést), hisz az ágazatban dolgozók részéről jelen van az igény az új, ’okos’ technológiák alkalmazására. A piacon már sokan keresik az integrált technológiákat, hogyan lehet minél több munkafolyamatot automatizálni, illetve digitalizálni. Ebbe a trendbe illik be a gépi látásos technológiák térnyerése is. Az állatok monitorozása videókamerák segítségével 0-24 órában megvalósul, ezzel mérsékelve a telepi dolgozók állat megfigyeléssel töltött idejét. Sok rendszer mesterséges intelligenciával támogatott algoritmusokkal is fel van szerelve, amelyek már képesek állat-egészségügyi problémák előrejelzésére.
A Serket rendelkezik az egyik legnagyobb annotált adatbázissal a sertéstartás területén, illetve az egyik legelőrehaladottabb sertés viselkedéselemző algoritmussal. A mesterséges intelligenciával kombinált gépi látásos technológia egy saját fejlesztésű telepirányítási rendszerben érhető el.
Az idei konferencián a telepirányítási rendszerbe ágyazott viselkedéselemzés és probléma előrejelzés mellett egy másik termékünk, az automata állatszámlálás is bemutatkozik. Az állatszámláló szoftver idén, elsőként Magyarországon, egy dél-alföldi sertéstelepre került beszerelésre. Az előadásban részletesen ismertetésre kerül a rendszer beszereléséből és heti szintű használatából levont tapasztalatok.

Jelentős ellenérzések valósulnak meg az állatjóléti intézkedések megvalósítása kapcsán az állattartók egy részéről, mivel úgy gondolják, hogy nem állatkertet kell fenntartani, hanem gazdasági eredményeket kell elérni. Ennek érdekében pedig olyan technológiai és takarmányozási, valamint menedzsment megoldásokat alkalmaznak, amelyek szerintük emelik a termelés színvonalát.
Jó példa erre a tejtermelés, amely egyre magasabb laktációs eredményeket ér el – az állatok egyre romló egészségi állapota mellett. Ennek egy nyomós bizonyítéka, az egyre csökkenő laktációs élettartam. Evvel a megoldással talán lehet gyors eredményeket elérni, de hosszú távon biztosan több a veszteség. Gondoljunk csak bele abba, hogy egyre jobban terhelik a felnevelési költségek az ágazatot, mert egyre rövidebb idő alatt kell a tehénnek kitermelnie a felnevelésére fordított összegeket.
Sajnos hasonló szemlélet terjed a sertéstartásban is, amelynek más jellegű problémája van, nevezetesen az, hogy a termelési célok nem egyértelműek. Önök szerint mi a fiaztatás célja? A magas élve született alomszám, vagy a magas választási alomszám a 28. napra?
Nagy szaporaságú sertések a 3. - 4. paritásra érik el a legmagasabb élve született malacszámot, de mit mutatnak a választási malacszámok, akár a 8. paritásig?
Mindezekre válaszolni igyekszik az előadás.

A precíziós sertéstartás és -takarmányozás fogalmával napjainkban a telepeket üzemeltető szakemberek egyre gyakrabban találkoznak. Ennek oka, hogy a sertéstartó telepek jövedelmező és fenntarthatósági szempontoknak is megfelelő üzemeltetése hosszútávon csak precíziós eszközök alkalmazásával valósítható meg. Mindez a rendelkezésre álló adatok helyes értékelésével kezdődik. A hiteles adatok segítenek a kiindulási állapot reális felmérésében, a gyakran költségigényes beruházásokkal, koncepcionális illetve telepi technológiát is érintő változtatásokkal kapcsolatos objektív döntéshozatalban. Ezek az eszközök, koncepciók a továbbiakban lehetővé teszik a teljesítmény és az állatok egészségi állapotának folyamatos nyomon követését, kontrollját. Alkalmazásukkal a felhasznált erőforrások az állatok egyedi igényeinek megfelelően optimalizálhatóak. Összességében elmondható, hogy a precíziós eszközökben rejlő potenciál nagy, megfelelő használatuk a környezeti lábnyom csökkentése mellett képes a biológiai és ökonómiai hatékonyság fokozására. Kérdés azonban, hogy a fent említett feltételek a gyakorlatban milyen mértékben teljesülnek?Hol tartunk most? Hová szeretnénk eljutni? Milyen lépéseket, precíziós eszközöket tudunk alkalmazni telepre szabottan a hatékonyság fokozása érdekében?
 

A zárt, intenzív tartástechnológiában nevelt gazdasági haszonállataink (sertés és baromfi fajok) esetében a szigorú prevenciós protokoll ellenére egyre nehezebb megelőzni a komoly állategészségügyi helyzetek, leginkább a baktériumos fertőzések kialakulását. Egy kóreset – akár emberi mulasztásból, akár ismeretlen okból következik be – a nagy állatsűrűség miatt rendkívül gyorsan terjed. A tömeges megjelenés hagyományos antibiotikumos kezeléssel már leggyakrabban nem fékezhető meg, így az állomány kiesés közvetlen, az esetleges piacvesztés további közvetett gazdasági kárt okoz a termelőknek.

A Debreceni Egyetemen rendelkezünk azzal a tudással, mely két területen egymással összekapcsolva kínál hatékony, az európai állattenyésztésben egyedülálló megoldást: az istálló levegőjének mikrobiom összetételét (aerobiom) folyamatos mintavétellel lehet vizsgálni, bármely patogén kórokozó megjelenését még a fertőzési stádium előtt, vagy annak korai szakaszában azonosítani lehet. Ezt követően lehetőség van speciális védekezésre bakteriofágok (baktériumtörzs-specifikus vírusok) segítségével. Ezen módszerek együttes alkalmazásával nagyban fokozható az állattenyésztésünk eredményessége, egyúttal megfelelve az állatjóléti előírásoknak és az Európai Unió antibiotikum felhasználást csökkentő irányelveinek is. 

Pelletált vagy dercés takarmánnyal etessük a hízó sertéseinket? A herceghalmi sertés Hizékonyság és Vágóérték Teljesítményvizsgáló (HVT) állomáson történt etetési kísérletben pelletált és dercés takarmányozás hatását vizsgáltam, 80 napos magyar nagyfehér x magyar lapály F1 sertés egyedekkel 11 héten keresztül. A HVT állomáson használt etető berendzés lehetőséget nyújt csoportos körülmények között egyedi takakarmányfelvétel mérésére.A mányozási A kísérlet befejezését követően szignifikáns különbség mutatkozott, a csoportok takarmány felvétellel eltöltött idejében.
Napi átlagban a dercésen etetett állatok 17,7 perccel több időt töltöttek takarmány felvétellel a pelletált takarmányt fogyasztó állatokhoz képest.
A hasított testsulyok viszonylatában viszont nem találtam különbséget a kétféle etetési mód között.

 
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10,3%-ért a mezőgazdaság a felelős, ezért a fenntartható gazdaságra való áttérésben kiemelt jelentősége van a célkitűzéseknek.
Az állattartó telepekről származó ammónia-kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedések egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az állattartásban.
A haszonállatok által elfogyasztott takarmányok egyes alkotóinak (pl. fehérje, az ásványi anyagok közül a foszfor, a réz, a cink) nem hasznosuló része az anyagcsere végtermékkel (bélsár és vizelet) a környezetbe ürül, így a képződő trágya jelentős mennyiségű szerves anyagot, értékes tápanyagokat, de ezen kívül makro- és mikroelemeket tartalmaz.
A trágyából elillanó ammónia az állattartó telepek környékén okoz jelentős szagterhelést. Az Európai Unió tagállamira vonatkozó adatok szerint a kibocsátott ammónia 75%-ért az állattartás (trágya) a felelős.