HíreinkMÉRLEGEN A 32. FARMER-EXPO
Augusztus 17-20. között a Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusa adott otthont a 32. Farmer Expó Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállításnak és a 18. Hortico Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Szakkiállításnak. Magyarország egyik legjelentősebb agrár-seregszemléjét (építkezési munkálatok miatt) idén a megszokottnál kisebb vásárterületen (15 ezer 260 négyzetméteren) rendezték meg, ahol a négy nap alatt 31 ezer 430 látogató volt kíváncsi a 272 kiállító termékére, szolgáltatására, mondanivalójára.
Hangulatindex
A látványos állatbemutatók és egyéb kísérőrendezvények (pl drónbemutató, kötélhúzás, varázsszőnyeg…) mellett a szervező V-Trade Kiállítások Kft. ezúttal négy nagy szakmai konferenciára várta az érdeklődőket.
A meggyágazat idei legnagyobb kihívásaival foglalkoztak a 18. HORTICO Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Szakkiállítás, „Mit hoz a jövő…? – A magyar meggyágazat tündöklése vagy bukása” című konferenciáján. Egyrészről a növényvédelmi problémákat (monília, az antraknózis és a foltosszárnyú muslica elleni védekezés), másrészről a piaci viszonyok alakulását (kisebb termés mellett is alacsony árak) vették górcső alá.
A növénytermesztési konferencia a "hatékonyan, de másként" jegyében bonyolódott. A kerekasztal beszélgetés középpontjában az állt, hogy a műtrágya- és vegyszermentes irányba mozduljunk el, és kezdjük el visszaépíteni az évtizedek alatt lerombolt talajbiológiai egyensúlyt. Elhangzott, hogy Magyarországon 4,1 millió hektáron gazdálkodunk szántóföldi körülmények között, ebből 1,8-2 millió hektár az, ami el van savanyodva. Ez azt jelenti, hogy a tápanyag-felvevő képessége a töredéke a jobb kondícióban lévő talajokénak. Ha ilyen gyenge minőségű talajon gazdálkodunk, akkor nyilván silány minőségű, gyenge beltartalmú növényt tudunk learatni róla, aminek révén az állat gyenge minőségű takarmányhoz jut, mi, emberek pedig ugyancsak gyenge minőségű élelmiszert kapunk a pénzünkért.
Az állattenyésztési konferencián arról volt szó, hogy a modern állattenyésztésben rengeteg olyan anyag keletkezik (például a trágya), amiből pénzt lehet csinálni. Az egyik nagy kereskedelmi bank minden évben elkészíti a kkv. agrárhangulat-indexet. Az idei mutató alapján kimondható, hogy a megkérdezettek legalábbis borúsan látják az ágazat, illetve saját vállalkozásuk jövőjét. Az utóbbi három évben ugyanis trendszerűen csökken ennek a hangulati indexnek az értéke.
A sertéstenyésztési konferencia fókuszában az árak alakulása, a jövedelmezőség mikéntje és persze a világban fellelhető tendenciák álltak. A tét nagy: vagy hagyjuk, hogy a fejlett országok a magas hozzáadott értékű termékeiket nálunk, de nélkülünk állítsák elő, vagy (hathatós szakpolitikai támogatással) eleve kooperációban gondolkodunk és már a fejlesztés, majd pedig a gyártás folyamatába is aktívan bekapcsolódunk. A beletörődés biztosan zsákutca, elég, ha csak a 2 millióra visszaesett hazai kocalétszámot tekintjük.
Izgalmas témák
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezete idén még szélesebbre tárta a kiállítási standja kapuit, a gazdatársadalmat leginkább foglalkoztató témákról szóló fórumok szervezésével. A gabonapiac helyzetétől, a földügyi aktualitásokon át, az új agrártámogatási rendszerig, valamint az ágazat munkaerőpiaci kihívásaiig számtalan izgalmas téma került terítékre. 70 m
2-es közösségi standjukon falugazdász ügyfélszolgálattal, a vidék értékeinek megőrzéséért indított kampánnyal, és egyéb játékos programokkal is várták az expó látogatóit. Aki felkereste a NAK említett szakmai programjait, az egyebek mellett megtudhatta, hogy a szakemberek az idei gabona minőségét jónak, bár a vártnál kevésbé jónak tartják, hogy mi a sikeres generációváltás titka, hogy mit mutatnak az új KAP eddigi tapasztalatai, hogy milyen lehetőségeket rejt a rövid ellátási lánc, valamint, hogy miért nem bíznak a munkáltatók eléggé a pályakezdő fiatal szakemberekben?
Vaszkó László szavai szerint a szakkiállítások ereje éppen abban van, hogy teret adnak a személyes találkozásnak, nem feledve a kézfogás erejét. A Farmer Expó küldetése idén is ez volt...