Középpontban az agrárium fejlesztése

A korszerűsítés egyik fő iránya az öntözés, ami nemcsak gazdasági, hanem jólléti érdek is.

Az innováció ma megkerülhetetlen az agráriumban, muszáj kutatni, fejleszteni, új, feldolgozott termékeket előállítani
– hangsúlyozta dr. Nagy István agrárminiszter csütörtökön, a 28. Farmer-Expo megnyitóján a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán. Mint felidézte, az elmúlt időszak pályázati tapasztalata, hogy a gazdák részéről van igény a fejlesztésre. A kormányzat azon dolgozik, hogy ez a szándék ne vesszen el; mivel az uniós költségvetési tervezés most zajlik, és nagyjából 2023 lesz, mire a gazdák kézhez kaphatják a beruházásaikhoz szükséges pénzeket, addig is várhatóan egy tízéves futamidejű, minimális, akár fél százalékos kamatozású hazai forrás segíti majd őket.

Az idei Farmer-Expo egyik központi témája a klímaváltozás mezőgazdaságot érintő kihívásai, azon belül pedig az öntözés kiterjesztésének szükségessége.

A miniszter arról is beszélt, hogy az öntözés nemcsak a gazdálkodók érdeke, hanem a környezetet is élhetőbbé teszi minden polgár számára. A következő években a kezdeti nyolcvanötezerről közel kétszázezer hektárra szeretnék növelni az öntözött terület nagyságát, ami várhatóan 20-25 milliárd forintos termelési többletet eredményez a magyar agráriumban. Azt is elmondta, a 2020-27-es ciklusban a debreceni Civaqua program a kiemelt projektek között szerepel.
 

A Civaqua program

A Farmer-Expo három évtizedes történetén keresztül Debrecen változása is jól lemérhető. Harminc éve a cívisváros egyértelműen a környező, nagyon jó minőségű termőterületekre épülő feldolgozóiparral rendelkezett. Az elmúlt öt évben egy nagyon erős iparosodási folyamat jellemzi, de emellett ma sem lehet attól elvonatkoztatni, hogy az ország egyik legjobb termőterületének centrumában van – mutatott rá Papp László, Debrecen polgármestere köszöntőjében csütörtökön, a Farmer-Expo megnyitó ünnepségén.

Arról is beszélt, hogy Hajdú-Biharnak több évtizede megvan a Hajdúhátsági vízgazdálkodási programja, a Civaqua, s arra számít, hogy a következő uniós ciklusban megkezdődik a végrehajtása. – Megyénkben a termőterületek csak igen csekély mértékben öntözhetőek. E helyzet javítása a Nagyerdőre és a város jóléti tavaira tett ökológiai hatások révén mindenkinek érdeke – hangsúlyozta.
 

Vizet vittek a „sivatagba”

Rui Almeida élelmiszermérnök, a portugál Consulai Agro-industrial cég képviselője a dél-portugáliai Alquevánál létrehozott, a világ legnagyobb stratégiai vízkészletét biztosító víztározó hatásait mutatta be. Mint elmondta, a környező terület kiváló termőtalajjal, de nagyon kevés vízzel rendelkezett, és az előrejelzések a vízmennyiség további csökkenéséről szóltak.

A négy milliárd euró beruházással megépült kétszázötven négyzetkilométer vízfelületű, 4,15 millió köbméter kapacitású létesítmény a legnagyobb mesterséges tó Európában. A program hatvan évvel ezelőtt kezdődött egy hatalmas öntözési tervvel. 2002-ben lett kész a gát, elkezdték feltölteni vízzel, és tíz évig tesztelték. Ma százhúszezer hektárt öntöz több mint kétezer kilométer csővezetéken keresztül, és idén további ötvenezer hektár öntözésébe fognak bele.

Az egykor helyenként sivatagos terület ma ligetes, „paradicsomi” állapotú, ahol intenzív mezőgazdálkodás folyik. Nem csak a táj képe változott meg, az átlaghőmérséklet is csökkent a területen – számolt be róla Rui Almeida. Forradalminak nevezte a víztározó létrehozását, mely nem csak az agráriumra, de a turizmusra és az élelmiszeriparra is jó hatással van, sőt, hi-tech céget vonzott be. A tározó vizének felszínén lebegő napelemek villamosenergiát termelnek, a vízbe engedett üvegpalackokra nehezedő nyomás hatására pedig finomabb lesz azokban a bor.
 

A magyarok kenyere

Az időjárás minden nehézsége ellenére elfogadható, közepes termést adott idén a búza, melyből a Magyarok Kenyere programba idén hatvan tonnányit ajánlottak fel a hajdú-bihari gazdák – közölte Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárkamara megyei elnöke. Jakab István, a MAGOSZ elnöke szerint térségünk a magyar agrár-élelmiszergazdaság korszerűsítésének motorjává vált. Felidézte, hogy amikor a Magyarok Kenyere program 2011-ben elindult, tíz tonna gabonát gyűjtöttek össze a gazdák, tavaly hatszáznégyet. Idén a Kárpátaljáról száznégy tonna búzát ajánlottak fel, amit olyan körtülmények közt termelnek, ami itthon több évtizede volt jellemző. Czető Norbert református lelkész a megnyitó ünnepség keretében kenyérszentelést végzett el.


Napjaink kihívása

Áder János videóüzenetében arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás okozta kihívás egyik legfontosabb szereplője a mezőgazdaság; miközben csökken a termelésre alkalmas terület és a vízkészlet, egyre több ember számára kell előállítania az élelmiszert. Ehhez szemlélet- és technológia váltásra, innovációra, öntözésre, a megváltozott éghajlathoz alkalmazkodó növények nemesítésére van szükség – hangsúlyozta. – Szakértők szerint Magyarország természeti adottságai alapján húsz millió embert is képes lenne ellátni élelemmel. Bőven van hát feladat, s ha a Farmer-Expo tanácskozásai egy lépéssel közelebb visznek ehhez, már érdemes volt a szereplőknek összegyűlniük – mondta.
 

Új termékek

– Globális kihívásra csak globális választ lehet adni – jelentette ki dr. Nagy István agrárminiszter. – Az előttünk álló legfontosabb kérdéskör az, hogy a tudományt mennyire leszünk képesek a magunk javára felhasználni, gyakorlattá formálni. A tegnap módszereivel nem lehet eredményesen megküzdeni a ma kihívásaival, a jövő kihívásaival meg főleg nem – hangsúlyozta. Kifejtette:
önmagában „agrárválasz” nincs, számos különböző tudományág eredményeit kell alkalmazni, és egészen más módon kell gazdálkodni, mint apáink idején.

Más az elvárás a vetőmaggal szemben, és mást vár el az élelmiszeripar is. Példaként említette, hogy a búzát többlet fehérjeforrásként használhatnánk, amellett a növényeknél nemesítési irányt kell váltani, célul tűzve a szárazságtűrést és az ellenállóképesség növelését.

– Az innováció megkerülhetetlen az agrárium versenyképességéhez és jövedelmezőségéhez is. Új piac megszerzéséhez nem elég, ha csak alapanyagot állítunk elő, új termék kell, magasabb feldolgozottsággal, termékfejlesztéssel. Ennek a folyamatnak még az elején tartunk – mondta.

– Egyik fő problémánk ma az öntözés. Sokszor elfelejtjük, hogy nem csak a gazdák érdeke: a légköri aszály, a porszennyeződés, a hőmérséklet növekedés mindenkit sújt. A több vízfelülettel járó magasabb páratartalom élhetőbb környezetet eredményez – hangsúlyozta.

SzT
 

Átadták a Farmer-Expo díjait

Az OTP díját a kabai Kabafrost Kft., gyorsfagyasztott zöldségek előállításával és értékesítésével foglalkozó családi vállalkozás integrátori szerepéért kapta. A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara legszebb kiállítási standnak járó elsimerése a Dél-Alföldi Kertészek Szövetkezetének járt.
A megyei önkormányzat díját a hajdúnánási Nyakas András szarvasmarha tenyésztő, a Nemzeti Agárkamara hajdú-bihari szervezetének díját a KITE Zrt. képviselője a cég öntözésfejlesztési munkájáért vehette át. A MAGOSZ díját a Limousin szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozó JMK Kft. kapta. A kiállításszervező V-Trade Kft. és a debreceni önkormányzat közös termékdíját az Elvorti Pallada rövidtárcsáért a forgalmazó Contstar Kft. képviselője vehette át.

A Farmer-Expo termékdíját a T-Solar Energy napalemes rendszerek és napelemes öntözési rendszerek forgalmazásáért és telepítéséért Tornai István családi vállalkozása kapta. Idén először a szaktárca is díjazott, a Master Good cégcsoport vezetője, Bárány László vehette át elismerésüket.