Elmondható-e, hogy veszélyben az állattenyésztésünk?-Állattenyésztési kerekasztal beszélgetés

A kérdésnek az elszabadult termelési költségek adnak napjainkban különös aktualitást.
 
Évek óta beszédtéma, hogy nehéz helyzetben van az állattenyésztésünk. Különösen érvényes ez idén az elszabadult takarmány- és energiaárakra, valamint a dinamikusan növekvő munkabérek hatására. Kérdés, hogy a drasztikusan növekvő költségek továbbháríthatóak-e a fogyasztókra, vagy másra is szükség van.
Az állattenyésztési kerekasztal vendégei erre keresték a választ az expón.
 
A válság lehetőség is
 
Tresó István moderátor egy kiselőadással dobta fel a magas labdát; szerinte egy válság kezelése során önbecsapás arra törekedni, hogy a korábbi struktúrákat változatlan formában megőrizzük, hiszen a válság egyben lehetőség is arra, hogy valami jobb, eredményesebb jöjjön létre. "Először a válság okait próbáljuk feltárni, majd pedig olyan következtetéseket levonni, hogy a kiegyenlítődés utáni pár évben kiszámíthatóbb, kalkulálhatóbb tevékenységet tudjuk végezni, mint annak előtte. Miért van az, hogy az amerikai farmerek termelékenységben verik az európai gazdákat, noha  ugyanazokat a modern eszközöket és genetikákat használják. Mi hiányzik a mi rendszerünkből? A tudás. A magyar gazdálkodóknak csupán 5 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, miközben 48 százalékuk "hagyományok alapján dolgozik". Pedig a felsőfokú végzettségű cégvezetők bizonyítottan négyszer akkora nyereséget termelnek, mint az "apám mintájára dolgozó, egyébként a napi robotban megszakadó cégvezetők". Nincs több kérdésem!
 
Növekvő kitettség
 
Bárány László, a Master Good Kft. ügyvezető igazgatója a baromfiágazat kapcsán arról beszélt, hogy ők vannak leginkább kitéve az energiafüggőségnek (utánuk jön a sertés-, majd a szarvasmarha-ágazat). - Nagy baj, ha egy cég menedzsmentje nem a feladatnak, hanem a tulajdonosi körnek akar megfelelni, de ugyanez fordítva is igaz. Nem elég, ha pénzed van, azt ugyanis az tudja hatékonyan elkölteni, akinek már az elköltéshez is megvan a szaktudása. A működtetési tudásról nem is beszélve. Erre csak kevesek képesek. Az őszre várható piaci környezet a legjobbakat is meg fogja rázni, nemhogy az átlagot. Változni és változtatni kell. Számomra ez a helyzet egy kis Titanic-effektus; miközben csak idő kérdése, hogy mikor süllyed el a hajó, válogatás nélkül dobálják le a fedélzetről azokat a hozzáértőket, akik talán megmenthetnék az ágazat hajóját.
Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a hazai takarmányipar bevétele 2019-ben 270 milliárd forint volt, tavaly 180 milliárddal több, idén pedig már 580 milliárdnál tart. - Ezt meg kell tudni finanszírozni, ami nem lesz egyszerű. Ez növeli az önköltséget és az átvételi árat. Kérdés, hogy a tömegtakarmány hiánya hova és miként árazódik be. Hamarosan kiderül – vélte.

Petneházi Attila