Magyar Juh Napok-2022. augusztus 18-20. - Összefoglaló
Magyar Juh Napok
2022. augusztus 18{sql_minus_minus}20.
Debreceni Farmer-Expo
A Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség a hazai eredetű juhfajták népszerűsítése és egységes tenyésztésének érdekében a 31. Farmer- Expo Szakkiállítás keretében „Magyar Juh” napokat tartott 2022. augusztus 18-19 -20 án Debrecenben.
2022. augusztus 18.-án egész nap várták a Hortobágyi racka (Magyar juh) tenyésztőket és kedvelőket. A kiállítás helyszínén 1100-1300 óra között az érdeklődők számára fajta ismertetetővel egybekötött tenyészállat bemutatót tartottak.
HORTOBÁGYI RACKA (MAGYAR JUH)
(fekete - fehér)
A legősibb nemzeti juhfajtánk fő tenyészcél tulajdonságainak megőrzése, eredeti genetikai változatosságának fenntartása. és a fajta szilárd szervezetének, nagy ellenállóképességének, jó anyai tulajdonságainak megőrzése extenzív körülmények között.
A fajta eredetét még homály fedi, bizonyítékaink nincsenek arról, hogy honfoglaló őseinkkel került volna a Kárpát medencébe. Nem tudjuk pontosan behatárolni, hogy a Kárpát-medence mely területére pontosan mely népcsoporttal és mikor érkezett be a magyar juh. Első régészeti emlékek, leírások a XVI-XVII. Századból származnak, amelyek egyértelműen a fajta jelenlétére utalnak. Mindenesetre ősi jellegére utal, hogy a finnugor „juh” szót megkülönböztetve használták eleink a rackára, a nyugatról származó sváb fajtákat és a merinót ellenben a német eredetű birka megnevezéssel illették. Évszázadokon keresztül a magyar pásztorélet meghatározó juhfajtája volt.
Fő ismertetőjegye a szarvalakulása, mely a világon egyedülálló. A két ősi színváltozatot ugyan jelenleg egy fajtának tekintjük, de törzskönyvi nyilvántartásuk a kezdetek óta külön folyik. A két színváltozat egyedei a tenyésztés során nem keresztezhetőek egymással.
2022. augusztus 19.-én szintén egész nap fogadták a Magyar merinó tenyésztőket és azokat az árutermelő juhtartókat, akik érdeklődnek a fajta iránt.
Napközben 1100-1300 óra között az érdeklődők számára fajta ismertetetővel egybekötött tenyészállat bemutatót tartottak.
MAGYAR MERINÓ
Kettős (hús, gyapjú) hasznosítású félintenzív hazai fajta. Jelenleg és várhatóan a közeljövőben is fő haszonforrásnak a hústermelést kell tekinteni. Elsődleges cél a szaporaság és az anyai tulajdonságok javítása, a test izmoltságának növelése, de ez nem mehet más értékes anyai tulajdonság rovására. A gyapjútermelésben a merinóra jellemző minőség megőrzése a cél.
Magyarországon merinó juhokat az 1700-as évek közepétől tartanak. A magyar merinó elődje a magyar fésűsmerinó a múlt század húszas-harmincas éveire alakult ki a posztógyapjas elektorál-negretti merinó juhok valamint a helyi fajták (racka, hosszúgyapjas német-sváb juhok) keresztezéséből. A II. világháború után a szovjet merinófajtákat (kaukázusi, sztavropoli, grozniji és - legnagyobb mértékben - az aszkániai merinó) használták a fajta nemesítésére. A 60-as évektől megkezdődött a fajta húsirányú nemesítése is, kezdetben a francia merino precoce, majd a német (akkoriban NDK illetve NSZK) húsmerinók felhasználásával. 1993. évtől önálló törzskönyv alapításával megindult az egységes magyar merinó kialakítása, ezzel egyidőben megszűnt a merinó alfajták felhasználása a fajta nemesítésében.
A magyar klimatikus viszonyokhoz jól alkalmazkodó, fehér színű merinó fajta, közepes húsformákat mutat. Jó anyai tulajdonságokkal, báránynevelő képességgel rendelkezik, egész év folyamán termékenyíthető, ellethető.
A fajtaismertetőket követően lehetőség nyílik személyes találkozóra a fajták tenyésztőivel és kötetlen beszélgetés keretében szakmai ismeretek cseréjére is.
A Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség az elterjedt külföldi eredetű juhfajták bemutatása és egységes tenyésztésének érdekében a 31. Farmer- Expo Szakkiállítás keretében „Ile de france” napot tartott 2022. augusztus 20-án is.
Az előző két nap megrendezésre kerülő „Magyar Juh Napok” tematikája szerint egész nap fogadták az Ile de france tenyésztőket és azokat az árutermelő juhtartókat, akik érdeklődnek a fajta iránt.
Napközben 1300-1500 óra között az érdeklődők számára fajta ismertetetővel egybekötött tenyészállat bemutatót tartottak.
ILE DE FRANCE
1824-ben az alforti Nemzeti Állatorvosi Főiskola professzora, Auguste Yvart egy könnyen alkalmazkodó kombinációt álmodott meg a hazai rambouillet anyajuhok és az akkor még dishleynek nevezett angol leicester kosok párosításával. A kezdetben dishley merinónak nevezett fajta egyedeit 1922-ben nyájtörzskönyvbe vették, ez a névváltoztatás éve is volt, ekkor kapta meg a ma használatos ile de france nevet.
A fajta hazánkban való megjelenése az 50-es évekre tehető a magyar merinó tulajdonságainak javítása céljából. A 70-es és 80-as években ismételten behozták a fajtát a Bábolnai ÁG juhtenyésztési programjának keretében. A XX. század végén és a XXI. század elején, a rendszerváltást követően a hazai juhtenyésztésben rohamosan elterjedt a fajta használata, és napjainkra az egyik legmeghatározóbb juhfajtává vált Magyarországon.
Fő tenyészcél a kitűnő anyai tulajdonságok, az ivari koraérés, az aszezonalitás és az ikerellésre való hajlam, a kiváló súlygyarapodás és a kitűnő húsformák fenntartása, javítása. Az anyajuhok jó báránynevelőképességgel rendelkeznek, az év bármely időszakában eredményesen termékenyíthetők. Keresztezésekben apai vonalként használva, a bárányok tisztavérben és keresztezésben egyaránt jó húsformát mutatnak, jól értékesíthetők. Tartás-takarmányozási igénye nem sokkal haladja meg a merinó fajtáét.
Az ile de france jó eredménnyel tenyészthető hazánkban, és küllemében sem idegen a merinóhoz szokott magyar juhászszemnek.
